Új szoftver támogatja a nem-Gauss eloszlású vibrációs terhelési teszteket

IMV képzést biztosít az új vizsgálati módszerhez 
A teljes gépkocsi, a karosszéria és a belső elemek folyamatos dinamikus stressznek vannak kitéve a használat során.
Az alkatrészek teljesítményét és merevségét terméktesztekkel, valamint a valós körülmények közötti szállítási feltételek szimulációjával tesztelik le.

Eddig, az ilyen teszteket legtöbbször gerjesztett zaj-jelekkel végezték, ahol a frekvencia amplitúdóra a normál Gauss-eloszlást (haranggörbét) használták fel. Legújabban, az IMV vibrációs tesztrendszerekkel a nem-Gaussi eloszlású, vagyis nem normális, torzult Gauss görbét követő vibrációs terhelési vizsgálatok is elvégezhetők.

Mindezt egy új szoftver használata tette lehetővé, amely a hagyományos jellegű zaj-gerjesztés mellett, kiegészítésül két új paramétert tartalmaz: a csúcsosságot (kurtosis) és a ferdeséget (a ferdeségi koefficiens a szimmetria fokát méri egy változó eloszlásban, értéke: <0, 0, >0).

A valódi csúcsok gyakran magasabbak 
"A nem-Gauss módszer célja az, hogy a laboratóriumban használt gerjesztő jeleket a lehető legjobb mértékben igazítsuk hozzá a valós körülményekhez, annak érdekében, hogy azonos stresszt érjünk el".  

Magától értetődik, hogy a teszteredmények nagymértékben függnek a laboratóriumban előállított mechanikai stressz típusától és a módszertől.

"A gépkocsi tesztek során elvégzett mérések azt mutatták, hogy a gyakorlatban a rezgéscsúcsok gyakran magasabbak és az amplitúdók frekvenciája egy más, az eddigiektől eltérő eloszlást követ" – mondotta  Dipl.-Ing. (FH) Martin Engelke úr, az IMV marketing és kereskedelmi menedzsere.

A nem-Gaussi eloszlás sokkal reálisabb képet eredményez 
Korábban, leginkább sinus-jeleket használtak. Az elmúlt néhány évben azonban a zaj-gerjesztéses módszer egyre nagyobb teret nyert a vibrációs terhelési tesztek területén, mivel ez pontosabb képet adott a valósi stresszről. A zajgerjesztés alapja a normális eloszlás. Azonban egy ideje, már a nem-normális (nem-Gaussi) eloszlást részesítették előnybe. Fontos, hogy a tesztmérnök pontosan értse meg a jelek természetét. A tesztek során gondoskodni kell a minták védelméről az extrém csúcsokkal szemben, de a vibrációs tesztberendezés védelmét is számításba kell venni ugyanúgy, mint a nem-Gaussi amplitúdó eloszlás tulajdonságait. Ellentétben az egyedileg meghatározott, normál eloszlásos zajgerjesztéssel szemben (például a DIN EN 60068-2-64 szabvány), ezek a tulajdonságok sokkal változatosabbak.

A hagyományos zaj-gerjesztésű tesztek tulajdonságait két index határozza meg

• A spektrális teljesítménysűrűség (power spectral density – PSD), mértékegysége (m/s²)²/Hz vagy  g²/Hz, valamint a
• Négyzetes középérték (root mean square) 

A nem-Gauss eloszlás két további paramétert igényel

• Csúcsosság (kurtosis) és
• Ferdeség (skewness).

Mindkét érték egész számként van meghatározva…